SOULMATE

MUSIC CHALLENGE pt.2 Call me Karizma - Nails - Megjöttünk. – jelentettem ki, mikor leállítottam a motort a ház előtt. - Bejössz, ugye? - kérdezte lomhán. - Most nem. Menj, fürödj le és aludj. - utasítottam kissé. Fejét lefelé lógatta, szemeivel nagyokat pislogott. - Jól vagy? - Ühüm. - nyöszörögte. Hiába mondtam neki, mit tegyen, továbbra is csak derekamat szorongatta, egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki egyhamar el fog ereszteni. Tudtam, hogy segítenem kell neki, mint mindig, mikor így kiüti magát. Kioldoztam magam kötelékéből, majd leszálltam a járműről és vállam fölé kulcsolva bal karját, próbáltam őt is leemelni. - Minseok most mérges rám? - kérdezte halkan. - Dehogy! - álltam meg a mozdulat közepén. - Sosem lenne mérges rád. - De már megint… berúgtam. Sóhajtottam egyet, majd az ő lábai is végre a földet érték. - Ha továbbra sem hallgatsz másokra soha, akkor ezután is be fogsz. Válaszul egy nagyot nyöszörgött, közben már az ajtó felé vettem vele az irányt. Kis termetét könnyű volt ci...

When boredom strikes [fordítás]


„Ugh, rohadt büdös a kezed,” morogta Jongin, miközben elhessegette Sehun kezét az arcából. Megvakarta az orrát, majd a abba a LINE párnába temette az arcát, amit még valamelyik rajongója ajándékozott neki az egyik fantalálkozón.
„Mit fogdostál? Olyan szar szaga van, ugh! Borzalmas!”
„Megvakartam a fenekem!” Mondta Sehun, majd egy pléhpofát vágva megvonta a vállát a táncosra. „Meg akarod szagolni a másikat is?”
„Nem, kösz.” Tett úgy, mintha aludna.
„Mit csináltok srácok?” Kérdezte Baekhyun, majd egy széles mosollyal az arcán helyet foglalt a legidősebb mellett, amit Sehun viszonzott is.
„Semmit. Jongin lusta disznó létére itt szunyókál, én meg csak elvagyok magamban.”
Jött egy hé! Jongintól, aki meg akarta rúgni Sehunt, de az gyorsabb volt, és már majdnem az orra alá dugta a büdös ujját, mire az rögtön elhallgatott.
„Hát az elég unalmas.” Nyafogta Baekhyun szemeit forgatva. „Szórakozni akarok egy kicsit.”
„Te mindig szórakozol, nem unod még?” Mondta Kyungsoo, aki épp akkor lépett ki a fürdőszobából, majd leült a kanapéra, ahol Jongin volt elterülve. Megpaskolta a fiatalabb fenekét, mire az érzékibben felnyögött.
„Faszom, ugye te most nem nyögtél?”
„Azt mondtam, hogy Awww, az nem nyögés!”
„Azt mondtad, hogy Ahhh, ne próbálj átverni!”
„Nem, azt mondta, Ughhh, nem Ahhh.” Emelte fel egyik szemöldökét Sehun.
Ughhh, Ahhh, Awww. Ez mind ugyan az.”
„Az Ahhh az más, mint az Ughhh, hülye.”
„Tök mindegy.”
„AHHH… UGHHH…”
„Awww…”
„Picsába.”
Baekhyun a tenyerét homlokára csapta, majd grimaszolt egyet. „Abbahagynátok, kérlek? Ez kibaszott undorító.”
„Nem olyan undorító, mint az az insta videód abban a masszázs székben,” kötekedett Chanyeol vigyorogva, miközben ledobta magát a kanapéra Baekhyun mellé.
Az rápillantott, majd Chanyeol meghúzogatta a szemöldökét. „Ugh! Ugh! Ugh!”
Sehun felnevetett, a mellette ülő Kyungsoo combját ütögetve. „Na, ez egy igazi nyögés volt!”
„Úgy tűnik, hogy Chanyeol-hyung ért hozzá,” mondta Jongin. „De akkor is Baekhyuné a legjobb.”
„Nem volt szándékos, oké? Szimplán csak jó érzés!” Pirult bele Baekhyun. „Neked is ki kellene néha próbálnod.”
„Micsodát, a masszázst, vagy a nyögést?”
„Baszd meg, Chanyeol. Kikövetlek Instagrammon.”
„Akkor én meg letöröllek Facebookról.”
„Csináld, akkor én kikövetlek Twitterről.”
Kyungsoo felemelte egyik szemöldökét. „Várjatok, nektek van Facebookotok meg Twitteretek?”
Chanyeol elvigyorodott, Baekhyun pedig vállat vont.
„Elfelejtettük a jelszót.”
Kyungsoo már meg is bánta, hogy megkérdezte. Sehun eközben vihogva pörgetett végig a kommentek között Baekhyun posztja alatt.
„Ó, találtam valami érdekeset!”
Jongin felemelte a fejét, majd felkelt, és elkezdett Sehun válla felett leselkedni. „Ez meg mi?”
„A rajongók azt hitték, hogy Chanyeol éppen leszopta Baekhyunt azon a masszázsszéken.”
„Mi a fasz?” Szólalt fel Chanyeol enyhe undorral és félelemmel tükröződve az arcán, Baekhyun pedig, mint akit éppen most sértettek meg, csak megrázta a fejét.
„Akkor mégsem ez történt?” Kérdezte Kyungsoo és Jongin egyszerre.
„Ez most komoly, srácok!?”
Baekhyun keresztbe fonta maga előtt a kezeit. „Előbb dugnám a farkam egy fánkba, mint Chanyeol mocskos szájába.”
„Én meg inkább szopnék egy banánt, sem mint a te farkad.”
„Nem tudtam, hogy erre gerjedtek.” Szólt Sehun fülig érő vigyorral az arcán. „Édes.”
„Faszom. Asszem ebből elég volt.” Motyogta Kyungsoo, amint egy grimasszal az arcán eldobta a banánt, amit éppen evett, valamint a fánkot, amit a kezében tartott.
Jongin megütögette a hátát. „Figyu, figyu, figyu. Szeretnél enni joghurtot? Kérsz?”
„Az úgy néz ki, mint a geci, ne akard, hogy azt igyon.”
Erre Kyungsoo fejbe vágta Baekhyunt a távirányítóval.
*
„Hé, srácok, találtam Sojut!”
Sehun szemei kikerekedtek. „Azt meg honnan a francból szerezted?”
„Halott vagy, ha Junmyeon azt megtalálja,” mondta Jongin komoran.
„Na, gyerünk már,” buzdítja őket Baekhyun. „Üres, oké? Nyugi van.”
„Szóval, mit akarsz tenni egy üres piás üveggel?”
Jongin és Sehun követte Baekhyunt a nappaliba, aki törökülésben lehuppant a földre. „Játsszunk Felelsz vagy merszet.”
„Ez a leghülyébb dolog, amit valaha hallottam tőled.” Sóhajtott Sehun.
„De ez jó móka! Gyerünk, toljátok ide a seggeteket és játsszunk!”
Unottan és leverten, mindketten odasétáltak Baekhyunhoz, majd helyet foglaltak előtte.
„Rendben. Szóval, megpörgetem ezt az üveget és ha bármelyikőtök—„
„Jó, jó, tudjuk, csak csináld már.” Sehun elutasítóan meglengette a kezét, közben Jongin ásított egyet.
„Nélkülünk játszol?” Kérdezte Chanyeol enyhe sértődöttséggel az arcán. „Azt hittem barátok vagyunk!”
„Örökké ott fogsz nyafogni, vagy végre ide jössz és leteszed a segged a szőnyegre?”
Chanyeol száját húzva leült Sehun és Jongin közé, közben Kyungsoo Baekhyun mellett foglalt helyet, mintha nem lett volna más választása, mire Baekhyun rákacsintott.
„Akkor ki pörget először?” Kérdezte Baekhyun, ragyogó mosollyal.
„Én, én, én!” Rakta fel Chanyeol a kezét, mint egy kisgyerek az óvodában. Sehun és Jongin úgy tett, mint akik nem ismernék.
„Oké, Chanyeol az első. Sok szerencsét.”
Chanyeol megfogta az üveget és jobb irányba pörgette meg. Mindannyian követték szemeikkel az üveg hegyét, kíváncsian várták, vajon hol fog megállni.
Kyungsoo-ra mutatott.
Chanyeol elvigyorodott.
„Felelsz vagy mersz?”
„Felelek.”
Baekhyun, Sehun és Chanyeol hangosan elkezdett őrjöngeni, közben úgy tapsoltak, mint a fókák.
„Bátor vagy, huh? Hmm, vajon mit is kellene kérdeznem,” simogatta az állát. Baekhyun felvihogott, majd magához rántotta Chanyeolt a fülénél, Sehunt meg a fejénél fogva.
Jongin és Kyungsoo csak bámulta őket.
„Oké, itt a kérdés,” suttogta Baekhyun csillogó szemekkel, ahogy éppen az ötletét motyogta. Chanyeol felemelte egyik szemöldökét, míg Sehun figyelmesen várta ki a mondat végét.
„Ennyi?” Kérdezte Sehun.
„Aha!” Vont vállat Baekhyun. „Van jobb ötletetek?”
„Nincs.”
Chanyeol visszaegyenesedett a helyére, hogy újra Kyungsoo-ra tudja szegezni tekintetét.
„Oké, Kyungsoo. Akkor most újra felteszem a kérdést. Felelsz, vagy mersz?”
„Felelek.”
„Ó, nagyon meggondolta!” Csipogott Baekhyun.
Chanyeol megköszörülte a torkát. „Meleg vagy?”
Csend.
Kyungsoo elkezdett sűrűket pislogni. „Tessék?”
„Meleg vagy?”
Jongin Kyungsoo-ra kapta tekintetét, aki szemöldökeit ráncolta.
„Ez meg miféle kibaszott kérdés?”
„Csak válaszolj a rohadt kérdésre, Soo.” Baekhyun sejtően húzogatta szemöldökeit. „Igen vagy nem?”
Kyungsoo érzelemmentes tekintettel pillantott rá. „Nem.”
Megint csend lett. Jongin félrepillantott; egy kevés szomorúság tükröződött szemeiben.
„Uram Isten, tényleg rohadtul komolyan gondolja!” Hadonászott Chanyeol a levegőben. „Elpazaroltam egy kérdést!”
„Biztos vagy benne?” Kérdezett vissza Baekhyun, nem megelégedve az énekes válaszával. Kyungsoo sóhajtott.
„Igen, biztos. Nem vagyok meleg. Add azt ide.” Ragadta meg az üveget. „Én jövök.”
Megpörgette az üveget, ami megállt Jonginon, mire az egy pillanatra meghökkent.
Chanyeol és Baekhyun elvigyorodott, Sehun szemöldök ráncolva figyelte az eseményeket.
„Felelsz vagy mersz, Jongin?”
Jongin megvakarta az arcát. „Uhm, felelek.”
„Hah! Azt mondta felel!” Baekhyun Jonginra mutatott, mintha ő lenne a világ legnevetségesebb dolga, mire Chanyeol felnevetett.
„Kyungsoo, kérdezd meg Jongint, hogy kedvel-e téged, vagy sem!” Suttogta Chanyeol Kyungsoo fülébe, ennek következtében egy kis nyál ért a fülcimpájához, így inkább ellökte magától a colost.
„Menj innen.”
„Csak segíteni akarok.” Biggyesztette le alsó ajkát.
Kyungsoo Jonginhoz fordult. „Mit kérdezzek tőled?”
„Nem tudom. Talán valamit, amit nem tudsz?”
„De már mindent tudok rólad.”
„Biztos vagy benne?” Jongin felemelte egyik szemöldökét, ez után Kyungsoo összeszűkült szemekkel meredt rá.
„Oké.” Nevetett végül. „Kedveled Sehunt?”
Jongin még magasabbra emelte szemöldökét a csodálkozástól. „T-Tessék?”
„Kedveled Sehunt?”
Baekhyun és Chanyeol milliméterekről fürkészte Jongin arcát, mintha egész lényét akarnák elemezni, míg Sehun csak csendben ült, mindenre nézve, csak éppen Jonginra nem.
„Miért nem válaszolsz, Kai?” Mosolygott féloldalasan Chanyeol, alsó ajkába harapva. „Tetszik neked?”
„Ohohoho, nem beszél! Hallgatás beleegyezés!” Kiabálta Baekhyun, jobbra-balra billegetve fejét.
„Mi a fasz, hát persze, hogy kedvelem, de—„
„Ó! Még be is ismeri! Beismerte!”
Jongin homlokon csapta magát. „Ugh, faszom, én nem ezt—„
„Elég lesz. Most pedig adjátok neki azt a rohadt üveget.” Mondta Sehun, de még mindig alig akart hinni a fülének. Megköszörülte a torkát, és próbálta elrejteni a pírt az arcán.
Kyungsoo csendben átnyújtotta az üveget Jonginnak, az pedig letette a padlóra és megforgatta.
Baekhyunon állt meg. Jongin és Chanyeol elvigyorodott, de Baekhyun csak megvonta a vállát.
„Felelsz va—„
„MEREK.” Magabiztosan keresztbe tette maga előtt a karjait.
Jongin hümmögött. „Csináld azt, hogy—„
Mielőtt Jongin még mondhatott volna bármit is, Kyungsoo egyik tenyerével körül ölelte a tarkóját, és közelebb húzta magához, hogy súghasson neki valamit. Sehun rájuk kapta tekintetét.
„Mi a szar, Kyungsoo?”
„Csak mondd neki, hogy csinálja.”
Baekhyun ásított. „Gyorsabban, ha lehet.”
Jongin gúnyosan tekintett rá. „Csináld azt, hogy—„
„Micsodát?”
„Csókold meg Chanyeolt.”
Sehun és Kyungsoo hangos nevetésben tört ki, Jongin pedig mániákusan vigyorgott, mire Chanyeol megbotránkozva pillantott rá.
„Faszomat, Jongin, ezt komolyan vele kell megtennem?” Mutatott rá Baekhyun a butuska colosra. „Kurvára nem fogom az ajkaimat ennek a parasztnak a mocskos szájához érinteni, ez olyan eww.”
„Hé! Az én szám nem mocskos!”
Jongin felemelte egyik szemöldökét. „Kibúvót keresünk, igaz, Byun?”
„Meghátrál a kihívástól.” Kyungsoo keresztbe tette karjait, egy gonosz mosollyal egyetemben. „Vesztes.”
Baekhyun rájuk pillantott, Chanyeol grimaszolt.
„Nem kell megtenned, ha nem akarod.”
„Ki mondta, hogy nem akarom?”
És miután ezt kimondta, Baekhyun megragadta Chanyeol gallérját, közelebb húzta őt magához, és összeérintette ajkaikat egy csók erejéig. Chanyeol kimeresztette szemeit, és kezeivel tehetetlenül kezdett el hadonászni a levegőben, ahogy Baekhyun lenyomta a torkán a nyelvét.
A másik három tátott szájjal figyelt, lesokkolta őket az, hogy éppen minek is lettek most szemtanúi. Sehun szája elé emelte a kezét, Jongin továbbra is megdöbbenve bámulta, ahogy Baekhyun a padlóra fektette Chanyeolt, ahogy az visszacsókolt, és azt, amit most éppen erőszakosan és egymás után kapkodva csinálnak a földön.
„Azta, ez elég szexi.” Mondta Kyungsoo, mulatva figyelve a másik kettőt.
„Oké, elég lesz, elég lesz.” Szedte szét őket Jongin. Mellkasuknál fogva eltolta őket egymástól, majd tenyerével befogta mindkettőjük nyálas száját.
„Mi történt? Hol vagyok? Ki vagyok? Mit csináltam?” Kérdezte Chanyeol a többiektől, miközben visszamászott az eredeti helyére. Eközben Baekhyun a kézfejével letörölte a maradék nyálat a szájáról.
„Ti ketten éppen smároltatok.” Magyarázta Jongin.
„Ó, tényleg.” Pirult bele Chanyeol.
„Te kibaszottul az én fogkrémemet használtad.”
„Mert tetszik.”
„Tök mindegy.” Baekhyun megfogta az üveget, és megforgatta a talajon. „Én jövök!”
Sehunon állt meg.
„Felelsz vagy mersz, Hunnie?”
„Merek.” Sehun megtartva a póker arcát, enyhén megköszörülte a torkát. „Nekem is… smárolnom kell majd valakivel?”
Chanyeol tenyerével rettegve eltakarta a száját, míg Baekhyun magában töprengett. Sehun óvatosan Jonginra pillantott, aki látszólag csak arra várt, hogy mikor mehet vissza aludni.
Baekhyun elvigyorodott. „Csináld azt, hogy—„
„Mit?”
„Vetkőzz le. Itt előttünk.”
„MICSODA!?”
„Meztelenre.” Baekhyun végig mutatott Sehunon tetőtő-talpig. „Vedd le a ruháidat.”
„Hogy mi a fasz van?” Tette csípőjére kezeit. „Mégis miért tenném?”
„Mert mertél, Sehun. Csak csináld.”
„Nem mintha nem láttuk volna már egymás testét,” motyogta Chanyeol, egyet lendítve kezével.
„Neki van a legnagyobb farka az EXO-ban,” közölte Kyungsoo.
„És Chanyeolnak van a legkisebb,” adta hozzá Baekhyun, elfojtva egy nevetést. Chanyeol eltakarta ágyékát a tenyerével.
„Oké. Megcsinálom, de ne lessetek,” mondta Sehun, mikor már elkezdte levenni a pólóját, majd azt a kanapéra dobta. A többiek már eltakarták szemeiket, és a mutató, meg a középső ujjuk közötti résen leskelődtek.
„A nadrágot is.” Utasította Baekhyun.
Sehun hallatott egy nehéz sóhajt, majd kigombolta a nadrágját, letolta, és elrugdosta valahová a padlón.
„Oohh, playboy,” énekelgette Chanyeol, egy mocskos vigyorral az arcán.
„A picsába, az az én alsónadrágom,” mutatott Jongin az alsóra, majdnem hozzá érve Sehun golyóihoz, de Baekhyun gyors reflexeinek hála, ez nem következett be.
„El a kezekkel a mesterműtől,” mondta Baekhyun, miközben meghúzogatta szemöldökeit.
„Oké, ennyi elég lesz?” Kérdezte Sehun, ahogy körül ölelte meztelen testét.
„Mi lesz a gatyával? Nem kellene azt is levenned?”
Sehun szótlanul letolta a tejfehér combjain az utolsó ruhadarabját, ami valahol a padlón landolt, majd a mellkasa előtt összekulcsolt kezekkel ácsorgott.
„Így most már megfelel?”
Baekhyun és Chanyeol csak Sehun csodás lényét bámulta, Jongin megköszörülte a torkát, Kyungsoo-t pedig nem igazán érdekelte, hiszen ő nem meleg.
„Szent Isten, ez—„
„—egy szörnyeteg.”
„Azt hittem, hogy csak 15—„
„Igazából 20,” motyogta Sehun. „Szerezz be egy vonalzót.”
„Megérinthetem ezt a mesterművet?”
„Nem, Baekhyun.”
„De kibaszott aranyos.”
„Az én farkam nem aranyos, hanem férfias.”
Kyungsoo felvihogott. „Az enyém férfiasabb.”
Jongin elkezdett köhögni, majd maga mögé nyúlt valamiért a kanapéra. Sehun követte őt a szemével.
„Tessék,” mondta Jongin, ahogy odanyújtotta egyenesen Sehun ágyéka elé a LINE párnát, hogy eltakarhassa magát.
„Awww, milyen gondoskodó vagy Jonginnie.” Gügyögte Chanyeol, elnyerve egy sötét pillantást a táncostól.
Sehun másfele pillantva elfogadta a párnát, és ágyékához nyomta. „Kösz.”
„Te jössz, Sehun. De mivel már csak Chanyeol maradt, kérdezd meg tőle, hogy felel-e vagy inkább mer,” mondta Baekhyun.
„Felelsz vagy mersz, hyung?”
„Merek. Csak hadd ne kelljen smárolnom, vagy vetkőznöm, kérlek.”
„Oké…” Hunyorgott Sehun gondolkodva. „Azt akarom, hogy…”
Chanyeol idegesen az ujjait kezdte el gyűrkélni. „Hogy…?”
„Túrj bele az orrodba és edd meg a fikád.”
Jonginból és Baekhyunból bombaszerűen tört ki a nevetés, ahogy a saját combjaikat csapkodták. Chanyeol legszívesebben sírva fakadt volna.
„HAHAHAHAHA, azt a kurva, ez—hahahahah!”
„Ez undorító!”
„Csak amit csinálni szoktál,” cukkolta Sehun, egyik szemöldökét felhúzva tartva. „Amikor senki nem lát.”
Zavartan, Chanyeol próbálta elrejteni a pírt az arcán, miközben rendesen behúzta a nyakát. Baekhyun a bordái közé bökött.
„Mire vársz, csináld már.”
Chanyeol nyelt egy nagyot, és mindenki rá kezdett figyelni, ahogy mutatóujját orrlyukába dugta. Egyre mélyebbre nyomta, ujjpercét mozgatva.
„Uram Isten—„ tátotta el száját Jongin.
„Nem bírom nézni!” Nyöszörögte Baekhyun, miközben tenyereivel eltakarta szemeit. „Belegondolni, hogy én az előbb vele smároltam, ugh!”
„Oké, most pedig húzd ki,” mondta Sehun, keresztbe tett karokkal.
„Most azonnal?”
„Igen, most azonnal.”
„Uhm.” Chanyeol nyelt egyet, ahogy érezte, hogy torka egyre szárazabb lesz. „Most?”
„Istenem,” motyogta Kyungsoo, drámaian forgatva szemeit. „Mi lesz már?”
„Nyugi… nyugi…” mondta Sehun, Chanyeol keze után nyúlva. „Oké, húzd ki.”
Chanyeol kivette az ujját.
„TE SZENT SZAR—„
„AZ A VALAMI EGY FIKA—„
„—vagy egy szardarab?”
Kyungsoo gyomra megkordult, mintha most rögtön ki akarna adni magából mindent. Baekhyun meg akart halni; azonnal megbánta, hogy kinyitotta a szemeit, és egy nagy és zöld nyúlós takonygolyót kellett megpillantania Chanyeol mutatóujjának hegyén.
„Ez kibaszottul undorító,” grimaszolt Jongin.
„Látod, megmondtam.” Mosolygott Chanyeol.
„Nem is mondtál nekünk semmit!!!” Kiabálta Baekhyun, csupán csak centikre Chanyeoltól. „Menj és most meg a kezed, de mocskos seggfej!”
„Várj! Még nincs vége a feladatnak,” mondta vigyorogva Sehun. „Még nem végzett.”
„URAM ATYÁM”
„NE, NE, NE, NE—„
„De-de.”
„Szóval akkor ezt most meg kell ennem?” kérdezte Chanyeol nemes egyszerűséggel.
„Faszom, azt hiszem, mindjárt hányok,” mondta Kyungsoo, ahogy eltakarta száját. Jongin szeretetteljesen megveregette a hátát.
„EDD MEG.” Parancsolta Sehun. „MOST.”
Chanyeol lassan a szájához emelte a mutatóujját, kinyújtotta rózsaszín nyelvét, így az már majdnem hozzáért a zöld cucchoz. Baekhyun eltakarta az arcát, és úgy nézte az előtte lezajló jelenetet, ami olyan volt, mintha egy lassított felvétel lenne. Chanyeol megnyalta az ajkait.
„Neeeee—„ mondta Jongin, kezeivel Chanyeol felé nyújtózva, hogy megállítsa.
„Baszd meeeeg—„
„UNDORÍTÓÓÓ!!”
Chanyeol nagyra nyitotta száját, hogy be tudja kapni, közben kíjjebb nyújtotta nyelvét, hogy le is tudja nyalni az ujj—
.
.
„SRÁCOK, MEGJÖTTEM!!!”
Hirtelen mindannyian az ajtó felé fordultak. Junmyeon egy széles mosollyal köszöntötte őket, de ez azonnal lefagyott az arcáról, amikor meglátta Sehunt meztelenül.
„SEHUN!”
„Tessék?”
„Miért vagy meztelen?!” Kérdezte Junmyeon, dühösen ráncolva szemöldökeit. „Menj és öltözz fel!”
„I-Igen is, hyung.” Sehun feltápászkodott, majd a párnával az ágyékánál, és a tenyerével a fenekén beosont a szobájába.
„És Baekhyun, miért van nálad egy üveg Soju?!”
„Üres!”
„Vidd azt vissza a konyhába, most!”
Baekhyun felsóhajtott, majd bólintott. „Oké.”
„Jongin miért alszik a padlón?”
Szegezte Kyungsoo-nak a kérdést Junmyeon Jonginra mutatva, aki elterült a földön, karjait magához ölelve.
„Nem tudom, talán—„
„Vidd be a hálóba. Ha megint beteg lesz, akkor az csak egy újabb probléma.”
Kyungsoo óvatosan felébresztgette Jongint, majd mondta neki, hogy keljen fel, és inkább aludjon az ágyban. Erre Jongin bólintott, majd a szemeit törölgetve követte Kyungsoo-t.
Junmyeon hunyorogva Chanyeolra pillantott, aki még mindig a padlón ült.
„Mi az?” Kérdezte a rapper.
„Miért szopogatod az ujjad?”
Chanyeol elmosolyodott. „Ez… az új hobbim.”
*
VÉGE
.
.
.
„Itt a párnád.”
„Uhm, megtarthatod. Nem számít.”
„De ez a kedvenc párnád.”
„Ő, ja. Igaz, Köszi.”
„Nem fogod használni?”
„Huh? Ó, de, talán később. Most nem vagyok még álmos.”
„JONGIN! ITT A TEJED, MOST MÁR ALVÁS!”
*
„Nehogy a közelembe gyere, te undorító állat.”
„De hozzád akarok bújni…”
„Tessék. Ölelgesd ezt a LINE párnát. A tiéd lehet.”
„Tényleg?”
„Ja. Ölelgetheted, vagy csókolgathatod, amit csak akarsz.”


„Köszi, Baekhyun!”

Megjegyzések

  1. Amikor Yeol behabzsolta a taknyát, azt hittem, hogy istenesen ide fogok hányni :'D
    Nagy parádé lett ez a fici, minden elismerésem annak, aki írta :'D
    Köszönöm, hogy lefordítottad ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Behabzsolta xDDD Mikor először olvastam, akkor én is így voltam, és így gondoltam magamban, hogy ez tök beteg ötlet, de én is nagyon szeretem ezt a oneshotot :DD Hát igazán nincs mit ♥

      Törlés
    2. Vannak, akik az egzotikus kajákat szeretik, én az ázsiai cuccokért vagyok oda, de akad olyan is, aki taknyon él. Hát na, ez van, ezt kell szeretni. Csak nem szívesen fognék kezet egy olyannal :'D
      Az eredeti ficit esetleg meg tudod mondani, hogy hol tekinthetem meg? ^^♥

      Törlés
    3. xDDD Végül is, igazad van xDDDD persze, tessék: https://www.wattpad.com/151202253-onhold-exo-otp%27s-one-shots-collection-%E2%AD%90-37-exo-k :))

      Törlés
    4. Idetaláltam és utólag is köszönöm:3

      Törlés
  2. Szia!
    Nem tudtam eldönteni, hogy rosszul legyen, vagy inkább nevessek, de az utóbbi győzött. Tényleg ilyen az, amikor beüt a fáradtság, az ember később letagadná önmagát.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése