MUSIC CHALLENGE pt.2 Call me Karizma - Nails - Megjöttünk. – jelentettem ki, mikor leállítottam a motort a ház előtt. - Bejössz, ugye? - kérdezte lomhán. - Most nem. Menj, fürödj le és aludj. - utasítottam kissé. Fejét lefelé lógatta, szemeivel nagyokat pislogott. - Jól vagy? - Ühüm. - nyöszörögte. Hiába mondtam neki, mit tegyen, továbbra is csak derekamat szorongatta, egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki egyhamar el fog ereszteni. Tudtam, hogy segítenem kell neki, mint mindig, mikor így kiüti magát. Kioldoztam magam kötelékéből, majd leszálltam a járműről és vállam fölé kulcsolva bal karját, próbáltam őt is leemelni. - Minseok most mérges rám? - kérdezte halkan. - Dehogy! - álltam meg a mozdulat közepén. - Sosem lenne mérges rád. - De már megint… berúgtam. Sóhajtottam egyet, majd az ő lábai is végre a földet érték. - Ha továbbra sem hallgatsz másokra soha, akkor ezután is be fogsz. Válaszul egy nagyot nyöszörgött, közben már az ajtó felé vettem vele az irányt. Kis termetét könnyű volt ci...
„Ugh, rohadt büdös a kezed,” morogta Jongin,
miközben elhessegette Sehun kezét az arcából. Megvakarta az orrát, majd a abba
a LINE párnába temette az arcát, amit még valamelyik rajongója ajándékozott
neki az egyik fantalálkozón.
„Mit fogdostál? Olyan szar szaga van, ugh!
Borzalmas!”
„Megvakartam a
fenekem!” Mondta
Sehun, majd egy pléhpofát vágva megvonta a vállát a táncosra. „Meg akarod szagolni a másikat is?”
„Nem, kösz.” Tett úgy, mintha
aludna.
„Mit csináltok
srácok?” Kérdezte
Baekhyun, majd egy széles mosollyal az arcán helyet foglalt a legidősebb
mellett, amit Sehun viszonzott is.
„Semmit. Jongin
lusta disznó létére itt szunyókál, én meg csak elvagyok magamban.”
Jött
egy hé! Jongintól, aki meg akarta
rúgni Sehunt, de az gyorsabb volt, és már majdnem az orra alá dugta a büdös
ujját, mire az rögtön elhallgatott.
„Hát az elég
unalmas.” Nyafogta
Baekhyun szemeit forgatva. „Szórakozni
akarok egy kicsit.”
„Te mindig
szórakozol, nem unod még?” Mondta Kyungsoo, aki épp akkor lépett ki a
fürdőszobából, majd leült a kanapéra, ahol Jongin volt elterülve. Megpaskolta a
fiatalabb fenekét, mire az érzékibben felnyögött.
„Faszom, ugye te
most nem nyögtél?”
„Azt mondtam, hogy
Awww, az nem nyögés!”
„Azt mondtad, hogy
Ahhh, ne próbálj átverni!”
„Nem, azt mondta, Ughhh, nem Ahhh.”
Emelte fel egyik szemöldökét Sehun.
„Ughhh, Ahhh, Awww. Ez mind ugyan
az.”
„Az Ahhh az más, mint az Ughhh, hülye.”
„Tök mindegy.”
„AHHH… UGHHH…”
„Awww…”
„Picsába.”
Baekhyun
a tenyerét homlokára csapta, majd grimaszolt egyet. „Abbahagynátok, kérlek? Ez kibaszott undorító.”
„Nem olyan
undorító, mint az az insta videód abban a masszázs székben,” kötekedett
Chanyeol vigyorogva, miközben ledobta magát a kanapéra Baekhyun mellé.
Az
rápillantott, majd Chanyeol meghúzogatta a szemöldökét. „Ugh! Ugh! Ugh!”
Sehun
felnevetett, a mellette ülő Kyungsoo combját ütögetve. „Na, ez egy igazi nyögés volt!”
„Úgy tűnik, hogy
Chanyeol-hyung ért hozzá,” mondta Jongin. „De
akkor is Baekhyuné a legjobb.”
„Nem volt
szándékos, oké? Szimplán csak jó érzés!” Pirult bele Baekhyun. „Neked is ki kellene néha próbálnod.”
„Micsodát, a
masszázst, vagy a nyögést?”
„Baszd meg,
Chanyeol. Kikövetlek Instagrammon.”
„Akkor én meg
letöröllek Facebookról.”
„Csináld, akkor én
kikövetlek Twitterről.”
Kyungsoo
felemelte egyik szemöldökét. „Várjatok,
nektek van Facebookotok meg Twitteretek?”
Chanyeol
elvigyorodott, Baekhyun pedig vállat vont.
„Elfelejtettük a
jelszót.”
Kyungsoo
már meg is bánta, hogy megkérdezte. Sehun eközben vihogva pörgetett végig a
kommentek között Baekhyun posztja alatt.
„Ó, találtam
valami érdekeset!”
Jongin
felemelte a fejét, majd felkelt, és elkezdett Sehun válla felett leselkedni. „Ez meg mi?”
„A rajongók azt
hitték, hogy Chanyeol éppen leszopta Baekhyunt azon a masszázsszéken.”
„Mi a fasz?” Szólalt fel
Chanyeol enyhe undorral és félelemmel tükröződve az arcán, Baekhyun pedig, mint
akit éppen most sértettek meg, csak megrázta a fejét.
„Akkor mégsem ez
történt?” Kérdezte
Kyungsoo és Jongin egyszerre.
„Ez most komoly,
srácok!?”
Baekhyun
keresztbe fonta maga előtt a kezeit. „Előbb
dugnám a farkam egy fánkba, mint Chanyeol mocskos szájába.”
„Én meg inkább
szopnék egy banánt, sem mint a te farkad.”
„Nem tudtam, hogy
erre gerjedtek.” Szólt
Sehun fülig érő vigyorral az arcán. „Édes.”
„Faszom. Asszem
ebből elég volt.” Motyogta
Kyungsoo, amint egy grimasszal az arcán eldobta a banánt, amit éppen evett,
valamint a fánkot, amit a kezében tartott.
Jongin
megütögette a hátát. „Figyu, figyu,
figyu. Szeretnél enni joghurtot? Kérsz?”
„Az úgy néz ki,
mint a geci, ne akard, hogy azt igyon.”
Erre
Kyungsoo fejbe vágta Baekhyunt a távirányítóval.
*
„Hé, srácok,
találtam Sojut!”
Sehun
szemei kikerekedtek. „Azt meg honnan a
francból szerezted?”
„Halott vagy, ha
Junmyeon azt megtalálja,” mondta Jongin komoran.
„Na, gyerünk már,”
buzdítja
őket Baekhyun. „Üres, oké? Nyugi van.”
„Szóval, mit
akarsz tenni egy üres piás üveggel?”
Jongin
és Sehun követte Baekhyunt a nappaliba, aki törökülésben lehuppant a földre. „Játsszunk Felelsz vagy merszet.”
„Ez a leghülyébb
dolog, amit valaha hallottam tőled.” Sóhajtott Sehun.
„De ez jó móka!
Gyerünk, toljátok ide a seggeteket és játsszunk!”
Unottan
és leverten, mindketten odasétáltak Baekhyunhoz, majd helyet foglaltak előtte.
„Rendben. Szóval,
megpörgetem ezt az üveget és ha bármelyikőtök—„
„Jó, jó, tudjuk,
csak csináld már.” Sehun
elutasítóan meglengette a kezét, közben Jongin ásított egyet.
„Nélkülünk
játszol?” Kérdezte
Chanyeol enyhe sértődöttséggel az arcán. „Azt
hittem barátok vagyunk!”
„Örökké ott fogsz
nyafogni, vagy végre ide jössz és leteszed a segged a szőnyegre?”
Chanyeol
száját húzva leült Sehun és Jongin közé, közben Kyungsoo Baekhyun mellett
foglalt helyet, mintha nem lett volna más választása, mire Baekhyun
rákacsintott.
„Akkor ki pörget
először?” Kérdezte
Baekhyun, ragyogó mosollyal.
„Én, én, én!” Rakta fel Chanyeol
a kezét, mint egy kisgyerek az óvodában. Sehun és Jongin úgy tett, mint akik
nem ismernék.
„Oké, Chanyeol az
első. Sok szerencsét.”
Chanyeol
megfogta az üveget és jobb irányba pörgette meg. Mindannyian követték szemeikkel
az üveg hegyét, kíváncsian várták, vajon hol fog megállni.
Kyungsoo-ra
mutatott.
Chanyeol
elvigyorodott.
„Felelsz vagy
mersz?”
„Felelek.”
Baekhyun,
Sehun és Chanyeol hangosan elkezdett őrjöngeni, közben úgy tapsoltak, mint a
fókák.
„Bátor vagy, huh?
Hmm, vajon mit is kellene kérdeznem,” simogatta az állát. Baekhyun felvihogott,
majd magához rántotta Chanyeolt a fülénél, Sehunt meg a fejénél fogva.
Jongin
és Kyungsoo csak bámulta őket.
„Oké, itt a
kérdés,” suttogta
Baekhyun csillogó szemekkel, ahogy éppen az ötletét motyogta. Chanyeol
felemelte egyik szemöldökét, míg Sehun figyelmesen várta ki a mondat végét.
„Ennyi?” Kérdezte Sehun.
„Aha!” Vont vállat
Baekhyun. „Van jobb ötletetek?”
„Nincs.”
Chanyeol
visszaegyenesedett a helyére, hogy újra Kyungsoo-ra tudja szegezni tekintetét.
„Oké, Kyungsoo.
Akkor most újra felteszem a kérdést. Felelsz, vagy mersz?”
„Felelek.”
„Ó, nagyon
meggondolta!” Csipogott
Baekhyun.
Chanyeol
megköszörülte a torkát. „Meleg vagy?”
Csend.
Kyungsoo
elkezdett sűrűket pislogni. „Tessék?”
„Meleg vagy?”
Jongin
Kyungsoo-ra kapta tekintetét, aki szemöldökeit ráncolta.
„Ez meg miféle
kibaszott kérdés?”
„Csak válaszolj a
rohadt kérdésre, Soo.” Baekhyun sejtően húzogatta szemöldökeit. „Igen vagy nem?”
Kyungsoo
érzelemmentes tekintettel pillantott rá. „Nem.”
Megint
csend lett. Jongin félrepillantott; egy kevés szomorúság tükröződött szemeiben.
„Uram Isten,
tényleg rohadtul komolyan gondolja!” Hadonászott Chanyeol a levegőben. „Elpazaroltam egy kérdést!”
„Biztos vagy
benne?” Kérdezett
vissza Baekhyun, nem megelégedve az énekes válaszával. Kyungsoo sóhajtott.
„Igen, biztos. Nem
vagyok meleg. Add azt ide.” Ragadta meg az üveget. „Én jövök.”
Megpörgette
az üveget, ami megállt Jonginon, mire az egy pillanatra meghökkent.
Chanyeol
és Baekhyun elvigyorodott, Sehun szemöldök ráncolva figyelte az eseményeket.
„Felelsz vagy
mersz, Jongin?”
Jongin
megvakarta az arcát. „Uhm, felelek.”
„Hah! Azt mondta
felel!” Baekhyun
Jonginra mutatott, mintha ő lenne a világ legnevetségesebb dolga, mire Chanyeol
felnevetett.
„Kyungsoo, kérdezd
meg Jongint, hogy kedvel-e téged, vagy sem!” Suttogta Chanyeol Kyungsoo fülébe,
ennek következtében egy kis nyál ért a fülcimpájához, így inkább ellökte
magától a colost.
„Menj innen.”
„Csak segíteni
akarok.” Biggyesztette
le alsó ajkát.
Kyungsoo
Jonginhoz fordult. „Mit kérdezzek
tőled?”
„Nem tudom. Talán
valamit, amit nem tudsz?”
„De már mindent
tudok rólad.”
„Biztos vagy
benne?” Jongin
felemelte egyik szemöldökét, ez után Kyungsoo összeszűkült szemekkel meredt rá.
„Oké.” Nevetett végül. „Kedveled Sehunt?”
Jongin
még magasabbra emelte szemöldökét a csodálkozástól. „T-Tessék?”
„Kedveled Sehunt?”
Baekhyun
és Chanyeol milliméterekről fürkészte Jongin arcát, mintha egész lényét akarnák
elemezni, míg Sehun csak csendben ült, mindenre nézve, csak éppen Jonginra nem.
„Miért nem
válaszolsz, Kai?” Mosolygott
féloldalasan Chanyeol, alsó ajkába harapva. „Tetszik neked?”
„Ohohoho, nem
beszél! Hallgatás beleegyezés!” Kiabálta Baekhyun, jobbra-balra billegetve
fejét.
„Mi a fasz, hát
persze, hogy kedvelem, de—„
„Ó! Még be is
ismeri! Beismerte!”
Jongin
homlokon csapta magát. „Ugh, faszom, én
nem ezt—„
„Elég lesz. Most
pedig adjátok neki azt a rohadt üveget.” Mondta Sehun, de még mindig alig akart
hinni a fülének. Megköszörülte a torkát, és próbálta elrejteni a pírt az arcán.
Kyungsoo
csendben átnyújtotta az üveget Jonginnak, az pedig letette a padlóra és
megforgatta.
Baekhyunon
állt meg. Jongin és Chanyeol elvigyorodott, de Baekhyun csak megvonta a vállát.
„Felelsz va—„
„MEREK.” Magabiztosan
keresztbe tette maga előtt a karjait.
Jongin
hümmögött. „Csináld azt, hogy—„
Mielőtt
Jongin még mondhatott volna bármit is, Kyungsoo egyik tenyerével körül ölelte a
tarkóját, és közelebb húzta magához, hogy súghasson neki valamit. Sehun rájuk
kapta tekintetét.
„Mi a szar,
Kyungsoo?”
„Csak mondd neki,
hogy csinálja.”
Baekhyun
ásított. „Gyorsabban, ha lehet.”
Jongin
gúnyosan tekintett rá. „Csináld azt,
hogy—„
„Micsodát?”
„Csókold meg
Chanyeolt.”
Sehun
és Kyungsoo hangos nevetésben tört ki, Jongin pedig mániákusan vigyorgott, mire
Chanyeol megbotránkozva pillantott rá.
„Faszomat, Jongin,
ezt komolyan vele kell megtennem?” Mutatott rá Baekhyun a butuska colosra. „Kurvára nem fogom az ajkaimat ennek a
parasztnak a mocskos szájához érinteni, ez olyan eww.”
„Hé! Az én szám
nem mocskos!”
Jongin
felemelte egyik szemöldökét. „Kibúvót
keresünk, igaz, Byun?”
„Meghátrál a
kihívástól.”
Kyungsoo keresztbe tette karjait, egy gonosz mosollyal egyetemben. „Vesztes.”
Baekhyun
rájuk pillantott, Chanyeol grimaszolt.
„Nem kell
megtenned, ha nem akarod.”
„Ki mondta, hogy
nem akarom?”
És
miután ezt kimondta, Baekhyun megragadta Chanyeol gallérját, közelebb húzta őt
magához, és összeérintette ajkaikat egy csók erejéig. Chanyeol kimeresztette
szemeit, és kezeivel tehetetlenül kezdett el hadonászni a levegőben, ahogy
Baekhyun lenyomta a torkán a nyelvét.
A
másik három tátott szájjal figyelt, lesokkolta őket az, hogy éppen minek is
lettek most szemtanúi. Sehun szája elé emelte a kezét, Jongin továbbra is megdöbbenve
bámulta, ahogy Baekhyun a padlóra fektette Chanyeolt, ahogy az visszacsókolt,
és azt, amit most éppen erőszakosan és egymás után kapkodva csinálnak a földön.
„Azta, ez elég
szexi.” Mondta
Kyungsoo, mulatva figyelve a másik kettőt.
„Oké, elég lesz, elég
lesz.” Szedte
szét őket Jongin. Mellkasuknál fogva eltolta őket egymástól, majd tenyerével
befogta mindkettőjük nyálas száját.
„Mi történt? Hol
vagyok? Ki vagyok? Mit csináltam?” Kérdezte Chanyeol a többiektől, miközben
visszamászott az eredeti helyére. Eközben Baekhyun a kézfejével letörölte a
maradék nyálat a szájáról.
„Ti ketten éppen
smároltatok.” Magyarázta
Jongin.
„Ó, tényleg.” Pirult bele
Chanyeol.
„Te kibaszottul az
én fogkrémemet használtad.”
„Mert tetszik.”
„Tök mindegy.” Baekhyun megfogta
az üveget, és megforgatta a talajon. „Én
jövök!”
Sehunon
állt meg.
„Felelsz vagy
mersz, Hunnie?”
„Merek.” Sehun megtartva a póker
arcát, enyhén megköszörülte a torkát. „Nekem
is… smárolnom kell majd valakivel?”
Chanyeol
tenyerével rettegve eltakarta a száját, míg Baekhyun magában töprengett. Sehun
óvatosan Jonginra pillantott, aki látszólag csak arra várt, hogy mikor mehet
vissza aludni.
Baekhyun
elvigyorodott. „Csináld azt, hogy—„
„Mit?”
„Vetkőzz le. Itt
előttünk.”
„MICSODA!?”
„Meztelenre.” Baekhyun végig
mutatott Sehunon tetőtő-talpig. „Vedd le
a ruháidat.”
„Hogy mi a fasz
van?” Tette
csípőjére kezeit. „Mégis miért tenném?”
„Mert mertél,
Sehun. Csak csináld.”
„Nem mintha nem
láttuk volna már egymás testét,” motyogta Chanyeol, egyet lendítve kezével.
„Neki van a
legnagyobb farka az EXO-ban,” közölte Kyungsoo.
„És Chanyeolnak
van a legkisebb,” adta
hozzá Baekhyun, elfojtva egy nevetést. Chanyeol eltakarta ágyékát a tenyerével.
„Oké. Megcsinálom,
de ne lessetek,” mondta
Sehun, mikor már elkezdte levenni a pólóját, majd azt a kanapéra dobta. A többiek
már eltakarták szemeiket, és a mutató, meg a középső ujjuk közötti résen
leskelődtek.
„A nadrágot is.” Utasította
Baekhyun.
Sehun
hallatott egy nehéz sóhajt, majd kigombolta a nadrágját, letolta, és elrugdosta
valahová a padlón.
„Oohh, playboy,” énekelgette
Chanyeol, egy mocskos vigyorral az arcán.
„A picsába, az az
én alsónadrágom,” mutatott
Jongin az alsóra, majdnem hozzá érve Sehun golyóihoz, de Baekhyun gyors
reflexeinek hála, ez nem következett be.
„El a kezekkel a
mesterműtől,” mondta
Baekhyun, miközben meghúzogatta szemöldökeit.
„Oké, ennyi elég
lesz?” Kérdezte
Sehun, ahogy körül ölelte meztelen testét.
„Mi lesz a
gatyával? Nem kellene azt is levenned?”
Sehun
szótlanul letolta a tejfehér combjain az utolsó ruhadarabját, ami valahol a
padlón landolt, majd a mellkasa előtt összekulcsolt kezekkel ácsorgott.
„Így most már
megfelel?”
Baekhyun
és Chanyeol csak Sehun csodás lényét bámulta, Jongin megköszörülte a torkát,
Kyungsoo-t pedig nem igazán érdekelte, hiszen ő nem meleg.
„Szent Isten, ez—„
„—egy szörnyeteg.”
„Azt hittem, hogy
csak 15—„
„Igazából 20,” motyogta Sehun. „Szerezz be egy vonalzót.”
„Megérinthetem ezt
a mesterművet?”
„Nem, Baekhyun.”
„De kibaszott
aranyos.”
„Az én farkam nem
aranyos, hanem férfias.”
Kyungsoo
felvihogott. „Az enyém férfiasabb.”
Jongin
elkezdett köhögni, majd maga mögé nyúlt valamiért a kanapéra. Sehun követte őt
a szemével.
„Tessék,” mondta Jongin,
ahogy odanyújtotta egyenesen Sehun ágyéka elé a LINE párnát, hogy eltakarhassa
magát.
„Awww, milyen
gondoskodó vagy Jonginnie.” Gügyögte Chanyeol, elnyerve egy sötét
pillantást a táncostól.
Sehun
másfele pillantva elfogadta a párnát, és ágyékához nyomta. „Kösz.”
„Te jössz, Sehun.
De mivel már csak Chanyeol maradt, kérdezd meg tőle, hogy felel-e vagy inkább
mer,” mondta
Baekhyun.
„Felelsz vagy
mersz, hyung?”
„Merek. Csak hadd
ne kelljen smárolnom, vagy vetkőznöm, kérlek.”
„Oké…” Hunyorgott Sehun
gondolkodva. „Azt akarom, hogy…”
Chanyeol
idegesen az ujjait kezdte el gyűrkélni. „Hogy…?”
„Túrj bele az
orrodba és edd meg a fikád.”
Jonginból
és Baekhyunból bombaszerűen tört ki a nevetés, ahogy a saját combjaikat
csapkodták. Chanyeol legszívesebben sírva fakadt volna.
„HAHAHAHAHA, azt a
kurva, ez—hahahahah!”
„Ez undorító!”
„Csak amit
csinálni szoktál,”
cukkolta Sehun, egyik szemöldökét felhúzva tartva. „Amikor senki nem lát.”
Zavartan,
Chanyeol próbálta elrejteni a pírt az arcán, miközben rendesen behúzta a
nyakát. Baekhyun a bordái közé bökött.
„Mire vársz,
csináld már.”
Chanyeol
nyelt egy nagyot, és mindenki rá kezdett figyelni, ahogy mutatóujját orrlyukába
dugta. Egyre mélyebbre nyomta, ujjpercét mozgatva.
„Uram Isten—„ tátotta el száját
Jongin.
„Nem bírom nézni!” Nyöszörögte
Baekhyun, miközben tenyereivel eltakarta szemeit. „Belegondolni, hogy én az előbb vele smároltam, ugh!”
„Oké, most pedig
húzd ki,” mondta
Sehun, keresztbe tett karokkal.
„Most azonnal?”
„Igen, most
azonnal.”
„Uhm.” Chanyeol nyelt
egyet, ahogy érezte, hogy torka egyre szárazabb lesz. „Most?”
„Istenem,” motyogta Kyungsoo,
drámaian forgatva szemeit. „Mi lesz
már?”
„Nyugi… nyugi…” mondta Sehun,
Chanyeol keze után nyúlva. „Oké, húzd
ki.”
Chanyeol
kivette az ujját.
„TE SZENT SZAR—„
„AZ A VALAMI EGY
FIKA—„
„—vagy egy
szardarab?”
Kyungsoo
gyomra megkordult, mintha most rögtön ki akarna adni magából mindent. Baekhyun
meg akart halni; azonnal megbánta, hogy kinyitotta a szemeit, és egy nagy és zöld nyúlós takonygolyót kellett
megpillantania Chanyeol mutatóujjának hegyén.
„Ez kibaszottul
undorító,” grimaszolt
Jongin.
„Látod,
megmondtam.” Mosolygott
Chanyeol.
„Nem is mondtál
nekünk semmit!!!” Kiabálta
Baekhyun, csupán csak centikre Chanyeoltól. „Menj és most meg a kezed, de mocskos seggfej!”
„Várj! Még nincs
vége a feladatnak,” mondta
vigyorogva Sehun. „Még nem végzett.”
„URAM ATYÁM”
„NE, NE, NE, NE—„
„De-de.”
„Szóval akkor ezt
most meg kell ennem?” kérdezte Chanyeol nemes egyszerűséggel.
„Faszom, azt hiszem,
mindjárt hányok,” mondta
Kyungsoo, ahogy eltakarta száját. Jongin szeretetteljesen megveregette a hátát.
„EDD MEG.” Parancsolta Sehun.
„MOST.”
Chanyeol
lassan a szájához emelte a mutatóujját, kinyújtotta rózsaszín nyelvét, így az
már majdnem hozzáért a zöld cucchoz. Baekhyun
eltakarta az arcát, és úgy nézte az előtte lezajló jelenetet, ami olyan volt,
mintha egy lassított felvétel lenne. Chanyeol megnyalta az ajkait.
„Neeeee—„ mondta Jongin,
kezeivel Chanyeol felé nyújtózva, hogy megállítsa.
„Baszd meeeeg—„
„UNDORÍTÓÓÓ!!”
Chanyeol
nagyra nyitotta száját, hogy be tudja kapni, közben kíjjebb nyújtotta nyelvét,
hogy le is tudja nyalni az ujj—
.
.
„SRÁCOK,
MEGJÖTTEM!!!”
Hirtelen
mindannyian az ajtó felé fordultak. Junmyeon egy széles mosollyal köszöntötte
őket, de ez azonnal lefagyott az arcáról, amikor meglátta Sehunt meztelenül.
„SEHUN!”
„Tessék?”
„Miért vagy
meztelen?!” Kérdezte
Junmyeon, dühösen ráncolva szemöldökeit. „Menj
és öltözz fel!”
„I-Igen is,
hyung.” Sehun
feltápászkodott, majd a párnával az ágyékánál, és a tenyerével a fenekén
beosont a szobájába.
„És Baekhyun,
miért van nálad egy üveg Soju?!”
„Üres!”
„Vidd azt vissza a
konyhába, most!”
Baekhyun
felsóhajtott, majd bólintott. „Oké.”
„Jongin miért
alszik a padlón?”
Szegezte
Kyungsoo-nak a kérdést Junmyeon Jonginra mutatva, aki elterült a földön,
karjait magához ölelve.
„Nem tudom,
talán—„
„Vidd be a hálóba.
Ha megint beteg lesz, akkor az csak egy újabb probléma.”
Kyungsoo
óvatosan felébresztgette Jongint, majd mondta neki, hogy keljen fel, és inkább
aludjon az ágyban. Erre Jongin bólintott, majd a szemeit törölgetve követte
Kyungsoo-t.
Junmyeon
hunyorogva Chanyeolra pillantott, aki még mindig a padlón ült.
„Mi az?” Kérdezte a rapper.
„Miért szopogatod
az ujjad?”
Chanyeol
elmosolyodott. „Ez… az új hobbim.”
*
VÉGE
.
.
.
„Itt a párnád.”
„Uhm,
megtarthatod. Nem számít.”
„De ez a kedvenc
párnád.”
„Ő, ja. Igaz,
Köszi.”
„Nem fogod
használni?”
„Huh? Ó, de, talán
később. Most nem vagyok még álmos.”
„JONGIN! ITT A
TEJED, MOST MÁR ALVÁS!”
*
„Nehogy a
közelembe gyere, te undorító állat.”
„De hozzád akarok
bújni…”
„Tessék. Ölelgesd
ezt a LINE párnát. A tiéd lehet.”
„Tényleg?”
„Ja. Ölelgetheted,
vagy csókolgathatod, amit csak akarsz.”
„Köszi, Baekhyun!”
Megjegyzések
Amikor Yeol behabzsolta a taknyát, azt hittem, hogy istenesen ide fogok hányni :'D
VálaszTörlésNagy parádé lett ez a fici, minden elismerésem annak, aki írta :'D
Köszönöm, hogy lefordítottad ♥
Behabzsolta xDDD Mikor először olvastam, akkor én is így voltam, és így gondoltam magamban, hogy ez tök beteg ötlet, de én is nagyon szeretem ezt a oneshotot :DD Hát igazán nincs mit ♥
TörlésVannak, akik az egzotikus kajákat szeretik, én az ázsiai cuccokért vagyok oda, de akad olyan is, aki taknyon él. Hát na, ez van, ezt kell szeretni. Csak nem szívesen fognék kezet egy olyannal :'D
TörlésAz eredeti ficit esetleg meg tudod mondani, hogy hol tekinthetem meg? ^^♥
xDDD Végül is, igazad van xDDDD persze, tessék: https://www.wattpad.com/151202253-onhold-exo-otp%27s-one-shots-collection-%E2%AD%90-37-exo-k :))
TörlésIdetaláltam és utólag is köszönöm:3
TörlésSzia!
VálaszTörlésNem tudtam eldönteni, hogy rosszul legyen, vagy inkább nevessek, de az utóbbi győzött. Tényleg ilyen az, amikor beüt a fáradtság, az ember később letagadná önmagát.