Kéjfürdőzések - "Hát ti meg mi az istent csináltok!?"

          - De had én elsőnek, hyung! – könyörögte szinte Sehun, azokkal az apró mandula szemeivel.

- De Sehun, tegnap is te mentél elsőnek és legalább egy óráig bent voltál! Nagyon elfáradtam, nem fürödhetnék le én elsőnek? – kérlelte az idősebbik. Hosszú napja volt – egy magazinfotózás és egy fárasztó, három órás próba a musicalre, minek időpontja vészesen közeledik.

-  Gyors leszek, de tudod, hogy nem szeretem mikor a kihúllott hajszálakon ácsorogva kell zuhanyoznom!

Junmyeon hosszas agonizálás után engedett szobatársának – mind ahogy azt mindig is teszi -, viszont tényleg nagyon remélte, hogy Sehun tartani fogja a szavát és gyorsan megfürdik, majd aztán ő is, és végül befeküdhet az ágyába, hogy aludjon egy jó nagyot.

- Jó, de igyekezz. – utasította, majd visszavonult közös szobájukba.

Sehun győzelemittasan igyekezett a fürdőszobába, hogy végre vegyen egy jól megérdemelt forró zuhanyt. Mikor viszont még csak néhány másodperce állt a csobogó víz alatt, motoszkálást hallott az ajtó felöl. Kikukucskált a narancssárga függöny mögül, és szemöldökráncolva nézte végig, ahogy az nyílászáró lassan és halkan kinyílik, előtte pedig egy görnyedő Baekhyun vizsgálódik egy evőpálcikával a kezében.

- Baekhyun?! – simult ki Sehun arca.

- Á, ez túl könnyű volt! – felegyenesedett majd kérdezés nélkül belépett és becsukta maga mögött az ajtót.

- Mit csinálsz te itt? Tudod, az az ajtó nem véletlenül volt bezárva… - mondta, közben igyekezett takarni magát a zuhanyfüggönnyel.

- Csak gondoltam, hogy időt és vizet takaríthatnánk meg, ha egyszerre ketten fürdenének. – fejtette ki, közben már szélsebesen el is kezdett vetkőzni.

- Mit csinálsz?!

- Most mondtam, nem figyeltél? – nevetett, majd ledobta magáról alsóját is.

- Előtte nem kellett volna megkérdezned engem is?

- Miért, tán szégyenlős vagy?

- Nem, hát… nem-

- Csak húzom az agyad. Na, menj arrébb!

- Most komolyan be akarsz jönni mellém?! – de mire Sehun feltette ezt a kérdést, Baekhyun már mellette is volt a fürdőkádban.

- Hű, a kis maknae sokat nőtt mióta legutóbb láttam! – húzogatta szemöldökeit, majd felnevetett.

Sehun pillanatok alatt ágyékára húzta tenyereit, orcái pedig paradicsom-pirosra váltottak.

- Ne már! Lazíts már!

- Így elég nehéz…

- Mi még nem is fürödtünk együtt, igaz? Na, fordulj meg, megmosom a hátad. – fordította meg karjánál.

- De, mi- Chanyeol nincs itthon, hogy nincs jobb dolgod?!

- Nincs, még nem jött haza. – válaszolta megkésve.

- Remek…

- Hát nem örülsz neki? – tette fel a kérdést, miközben tusfürdőt nyomott a világoskék szivacsra, behabozta és végighúzta a szemben álló hátán.

Sehun nem válaszolt, hagyta, hogy Baekhyun a hátát mossa, ha már ez volt a kívánsága.

- Miért vagy ilyen szótlan? Megilletődtél? – kérdezte valamivel lágyabb hangon, mire Sehun karjait végigfutotta a hideg.

- Nem.

- Tényleg nem? – lépett közelebb és lejjebb simított a fiatalabb testén, megsimogatva aranyos fenekét.

- Hhh! – kapta fel fejét a zavarba ejtő érzésre.

- Ne ijedezz. – szólt negédesen.

Ugyan hullottak rájuk a meleg cseppek, Sehun mégis úgy érezte, hogy fázik, ahogy Baekhyun lélegzete érzékeny bőrét. Baekhyun kezei merészen vándoroltak előre a hasfalára, mellkasára, köldöke köré, közben másik kezét karján simította végig és hintett rá egy alig észrevehető puszit.

- Hyung…

- Hmm?

Sehun a valóságban nem sokszor szólította hyungjaként a többieket, viszont kamerák előtt és az utcán úgy tett, nehogy tiszteletlennek tartsák az emberek. Ugyanakkor olykor-olykor, például mikor akart valamit, vagy mikor zavarban volt, akkor mindig kicsusszant ez a szó a száján.

- Szóval miért is jöttél be mellém fürdeni?

Baekhyun nem válaszolt, csak elmosolyodott a másik háta mögött.

- Szeretném, ha el tudnád engedni magad a társaságomban, ezért jó ötletnek tűnt az együtt fürdés.

Sehun ezt logikusnak vélte, ezért nem is firtatta tovább. Viszont annál jobban foglalkoztatta a kérdés: ennyire észrevehető, hogy feszült, ha Baekhyun a közelében van? Baekhyun addig is kezét olyan intim helyekre vezette, és olyan puszikat hintett hátára és vállaira, hogy nehéz volt szó nélkül kibírnia. Alig bírt a vérével, hogy ne viszonozza Baekhyun érintéseit, de félt hozzáérni a másikhoz; félt, hogy nem érdemli meg selymes bőrének borzongatóan kellemes érintését, hogy még nem engedheti meg magának Baekhyun perzselő tekintetének simogatását. A bódító köd, ami megakadályozta abban, hogy helyesen gondolkodjon, teljesen átvette felette az irányítást. Itt az alkalom arra, hogy megmutassa Baekhyun hyungnak, hogy ő valójában nem olyan szégyenlős, mint amilyennek tűnik. Lassan megfordult, hogy végre megízlelhesse íriszeinek égető pillantását, Baekhyun pedig feljebb emelte fejét, hogy jól lássa a fiatalabb meleg tekintetét, éles arcvonásait és kipirosodott orcáit. Sehun tüdejében bennrekedt a levegő, miközben felemelte jobb karját, hogy Baekhyun dereka köré fonja – ugyan elmondhatatlanul szerette volna megtenni, kezei mégis úgy remegtek, mint a nyárfalevél, ahogy ujjbegyei találkoztak Baekhyun tejfehér, kiázott bőrével. Néhány másodperc múlva már nem akart tovább habozni, a másik karját is felemelte, hogy közelebb vonja magához Baekhyunt; azt a Baekhyunt, akit mindig is csodált, és akit mindig is meg akart kapni.

        Eközben viszont Junmyeon már tűkön ülve várta, hogy Sehun végre abbahagyja a fürdést, de még mindig hallotta, ahogy folyik a víz a fürdőszobában. Mikor már elvesztette minden türelmét, homlokráncolva a helyiséghez sétált, aminek csodák csodájára nyitva találta az ajtaját. Már majdnem bekiáltott volna, de akkor meglátta, hogy Sehun bizony nincs egyedül. Ismerős volt neki az a banán mintás alsónadrág, ami a padlón hevert, ezért még jobban nem értette a helyzetet. Beljebb nyitott, mivel kíváncsisága nem hagyta nyugodni, de zuhanyfüggönytől nem látott semmit.

        Baekhyun és Sehun egyáltalán nem vette észre, hogy miközben ők egy visszafogott csókot váltottak a zuhany alatt, addig Junmyeon összezavarodva álldogált a küszöbön. Baekhyun kezei ismét vándorolni kezdtek, hogy bejárja velük Sehun testének minden apró zugát. De ezúttal jobb keze az ágyékához csúszott, ott is férfiasságához – és pont a legrosszabbkor. Mikor Junmyeon már nem bírta tovább a kínos kémlelést, a zuhanyfüggönyhöz sétált és nemes egyszerűséggel rántotta arrébb, Sehun és Baekhyun pedig úgy repültek szét hirtelenjében, mint a verebek.

- Hát ti meg mi az istent csináltok?!