SOULMATE

MUSIC CHALLENGE pt.2 Call me Karizma - Nails - Megjöttünk. – jelentettem ki, mikor leállítottam a motort a ház előtt. - Bejössz, ugye? - kérdezte lomhán. - Most nem. Menj, fürödj le és aludj. - utasítottam kissé. Fejét lefelé lógatta, szemeivel nagyokat pislogott. - Jól vagy? - Ühüm. - nyöszörögte. Hiába mondtam neki, mit tegyen, továbbra is csak derekamat szorongatta, egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki egyhamar el fog ereszteni. Tudtam, hogy segítenem kell neki, mint mindig, mikor így kiüti magát. Kioldoztam magam kötelékéből, majd leszálltam a járműről és vállam fölé kulcsolva bal karját, próbáltam őt is leemelni. - Minseok most mérges rám? - kérdezte halkan. - Dehogy! - álltam meg a mozdulat közepén. - Sosem lenne mérges rád. - De már megint… berúgtam. Sóhajtottam egyet, majd az ő lábai is végre a földet érték. - Ha továbbra sem hallgatsz másokra soha, akkor ezután is be fogsz. Válaszul egy nagyot nyöszörgött, közben már az ajtó felé vettem vele az irányt. Kis termetét könnyű volt ci...

Kéjfürdőzések - A kukkoló



          - Sehun, van itthon tiszta borotva? – kérdezte Minseok, amint a fürdőszobai szekrényekben kutakodott.
- Van hát, kettővel feletted. – mondta, majd végezve a zuhanyzással, törölközővel a derekán indult meg kifelé.
Minseok már meg is találta, amit keresett, így nekikezdett dolgának a mosdókagyló feletti tükör előtt – leborotválni férfiasságát, mint minden szerda este. Eközben Jongdae indult kifelé szobájából, mikor meglátta Sehunt a nappalin keresztül sétálni.
- Sehun – szólította meg -, van most valaki a fürdőben?
Sehun már szóra nyitotta volna a száját, mégis visszanyelte a helyes választ és inkább a vállán ülő pirinyó kisördögre hallgatott.
- Nincs, hyung.
Szerette megviccelni idősebb társait, és elgondolása szerint ez most egy remek tréfa lenne.
- Akkor elmentem fürdeni, szólj a többieknek.
- Oké. – bólintott, majd továbbment.
Jongdae, mikor a fürdőszobához ért, észrevette az ajtó alatt kiszűrődő sárgás, meleg fényt. Azt hitte, hogy Sehun hagyta úgy a villanyt, de mikor lenyomta a kilincset és lassan benyitott, észre vette, hogy mégse Sehun volt a hibás. Látta, amint Minseok meztelenül ácsorog a tükör előtt és valamit nagyon mókerol odalent. Szerencséjére az idősebb nem vette észre, amint ott ácsorgott a küszöbön, mert nem a tükörbe figyelt. Jongdae fülig elpirult, de egyszerűen nem bírta becsukni az ajtót és azt mondani magának, hogy majd később visszajön. A parányi résen keresztül méregette Minseok kidolgozott lábait, kerek fenekét, izmos hátát és széles vállait. Az jutott eszébe, milyen is lehet a karjaiban feküdni? Tudta, hogy amit most éppen csinál az egy kicsit sem elfogadható, viszont még sosem látta ilyen körülmények között az idősebbet, ezért úgy gondolta, hogy még egy pár másodpercig legelteti rajta szemeit, utána pedig odébbáll. Igen ám, viszont abban a néhány másodpercben annyira elragadtatta magát, annyira agyába akarta égetni a látványt, hogy mikor véletlen rátámaszkodott az ajtóra, az természetesen kinyílott, ő pedig nagy csattanással és egy halk sikollyal együttesen hasalt el a fürdőszoba csempéjén.
- Mi a- - kapta fel fejét Minseok. – Jongdae?!
Nyöszörögve felemelte fejét.
- Áh… Én nem- Nem tudtam, hogy bent vagy… - nevetett kínosan.
- Akkor mit csinálsz itt? – guggolt le mellé, hogy felsegítse.
Jongdae egy kicsit kettőt látott mindenből, viszont sok pislogás után egy bizonyos valamit elég rendesen ki tudott venni. Minseok pénisze éppen az orra előtt himbálózott. Amint meglátta, rögtön úgy tűnt, hogy észhez is tért.
- Úh, geci! – sóhajtott fel a lehető leghalkabban az előtte lógó nemi szervvel szemezve.
- Megütötted magad?
- Hogy- mi? – vitte fel lassan tekintetét Minseok arcára.
- Azt kérdeztem, hogy jól vagy-e, haver.
- Jah… csodásan… - bólogatott bizonytalanul, majd amilyen gyorsan csak tudott, felpattant a kőről.
- Sehun nem mondta, hogy bent vagyok? – kérdezte, mikor már ő is felegyenesedett.
- Sehun? – hirtelenjében azt sem tudta kiről van szó, aztán mikor bevillant neki- - Sehun! – kikerekedtek szemei. – Bocs, hyung.
- Nem történt semmi. – mosolygott kedvesen, ahogy szokott is.
Jongdae a szemein kívül nem is mert máshová tekinteni, le is verte a víz az erőlködésben. Miután kínosan viszonozta a mosolyt, átlépett a küszöbön és becsukta maga után az ajtót.
- Csííz, hyung! – szólalt fel Sehun a sötétben álldogálva telefonjával a kezében, mikor Jongdae felé fordult.
A vaku villanására Jongdae arcizmai összerándultak, de amint elkészült a kép, Sehun nagy hahotázások közepette szaladni szobája felé, Jongdae pedig utána.

Megjegyzések

  1. Szia.
    Hát szétröhögtem magam Chen bénaáság, ennél már nem is tudom, mi lehetett volna kínosabb. Nagyon poénos. Szegény Chen. XD

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése